2012. szeptember 9., vasárnap

Chris bátor... ~ történet 7.

Bepillantott a konyhába, nem volt ott senki. Be akart nézni Bella szobájába is, de csukva volt az ajtaja. Nem akart kockáztatni így benézett oda is.Szerencsére nem történt semmi csak az ágy reccsent meg. felébresztette Bellát és adam-at és elment a termükbe az órára.

~ Az óráknak vége

Mindenki bepakolt elköszönt és hazament.

~Vasárnap

Már mindeki újra ott volt, beszélgettek meg ilyenek. Aztán kapott mindenki egy e-mail-t, hogy a hétfői órák elmaradnak, mert riasztás történt, hogy bomba van a suliban. (A suli és a lakosztályok külön-külön vannak) De megkérték a tanulókat, hogy ne menjenek haza, mert holnap már tanítás lesz. Chris Elizával aludt. Adam meg Bellával a lányoknál voltak mind. Pont lefeküdtek volna aludni, de még előtte Chris elment inni. Aztán hallott egy érdekes hangot és mire bement a szobába nem volt ott Eliza átment Adamékhez és ott meg Bella nem volt.
-Adam hol van Bella meg Eliza? -kérdezte Chris-
-Én azt hittem, hogy nálad vannak. -mondta Adam-
-Nem nálam nincsenek.
Majd hallottak egy ajtó csukódást. Gyorsan kirohantak a nappaliba és csak egy levelet találtak ott.

Ha még látni akarjátok a lányokat keressétek meg őket. Vagy különben soha többet nem látjátok őket.

Gondolták ,hogy Liz hülye kis vicce, de amikor megkérdezték kiderült, hogy ő nem tud semmiről. Aztán ők elmentek Liz-től megint hallottak valami kis sikítás félét. Gyorsan megnézték Liz-t és ott is csak egy papír volt. Amin ugyan az állt. Csak még annyi pluszba, hogy majd telefonálnak. Sorra tüntek el a lányok. A tanárok nem tudtak semmiről. A fiúk hát elkezdték ket keresni csapatokban. Papírt talált Adam.

Nem is hittem volna, hogy ilyen bátrak vagytok.
Ha két fiú otthon marad megkaptok két lányt.

És ez így ment míg csak két fiú maradt Adam és Chris. Az utolsó levél már azt kérte, hogy csak egy fiú menjen. Az akiért harcba szállt két lány. Hát ebből már tudták, hogy Chris-re gondol az a valaki. Hát Adam elment Bella megszabadult.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése